"A sikert társadalmi hatásban mérem" – Sipos Emőke a METU előtti és utáni időszakról

Frissen indult sorozatunk, a #metuALUMNIstories a METU örökdiákjairól szól, akik értékes gondolataikat, emlékeiket osztják meg az egyetemmel és szakmai történetükkel kapcsolatban. Mi a legnagyobb tanulság, amire a METU megtanította őket? Hogyan definiálnák a sikert? Milyen kihívásokkal szembesülnek a gyorsan változó 21. században, és hogyan próbálják ezeket leküzdeni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a #metuALUMNIstories. Fogadjátok szeretettel Sipos Emőke történetét! 

• Mikor és miért választottad a METU-t, mit tanultál?  

Az ötletet a húgom adta, aki kommunikációt tanult a régi BKF-en. Nekem a PR szakirányú továbbképzésre esett a választásom. Tetszett, hogy a képzés anyaga naprakész és gyakorlatias. Tanáraink cégvezetők, elismert szakemberek voltak. Én akkoriban a PR szakmában dolgoztam és épp egy olyan képzésre volt szükségem, ami nemcsak elméleti alapozást ad, hanem a mindennapokból vett példákon keresztül tanít. 

• Milyen szóval jellemeznéd a karrierutadat? Mesélj róla!  

Egy színes paletta vagyok, évről évre színesebb. Erdélyben születtem, és a szakmai pályafutásomat közgazdászként kezdtem egy logisztikai cégnél. Hamar rájöttem, hogy a papírmunkánál többre vágyom, így amikor huszonévesen megkerestek a korábbi egyetememtől, hogy pályázzam meg a frissen létrejött PR koordinátori munkakört, nem gondolkodtam sokat. Változatos és kreatív feladataim voltak, például évente kétszer körbejártuk az erdélyi középiskolákat, hogy meggyőzzük a diákokat, válasszák a magyar nyelvű oktatást. A mai napig szívesen gondolok vissza az ott töltött közel négy évre. Itt nagyon jól jött a tudás, amit METU-n szereztem.  

A képzés vége felé  elmentem Görögországba egy évre önkéntesnek. Sors- és karrierfordító év volt számomra ez az időszak, ahonnan egyenes út vezetett a társadalmi felelősségvállalás felé. Eldöntöttem, hogy a non-profit szektorban szeretnék dolgozni. Két hét alatt fel is vettek Magyarország egyik legszeretettebb alapítványához, a Bátor Táborhoz, ahol egy menő közösségi adományszervező programot vezettem több mint két éven keresztül. Maratonfutókkal, sportolókkal dolgoztam, akik adományokat gyűjtöttek beteg gyerekek táboroztatására.  

Egy idő után úgy éreztem, nehezen tudom magam elkötelezni egyetlen ügy mellett, szeretnék sokkal szélesebb körben hatni. Mivel közgazdász vénám van, az üzleti világ sem állt távol tőlem. Így kerültem a Microsoft Magyarországhoz, ahol a non-profit lét után szerencsém volt megtapasztalni filantrópia menedzser szerepben az érem másik oldalát. Hálás vagyok érte, hogy az elmúlt években közel száz non-profit szervezet és ügy fejlesztésében, támogatásában vehettem részt programmenedzserként. Civil szervezeteket, fiatal lányokat, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű gyerekeket tanítottunk arra, hogyan tartsanak lépést a 21. századi digitális technológiákkal. Az egyik kedvenc projektem volt, amikor a Budapesti Javítóintézettel együttműködve bűnelkövető gyerekeknek tartottunk kódolási élményórákat és segítettünk jövőképük erősítésében. November eleje óta a következő izgalmas kihívásra készülök, ami valószínűleg nem áll majd távol sem a kommunikációtól, sem a társadalmi hatások témakörétől. 

• Mi okozza számodra a legnagyobb kihívást a gyorsan változó 21. században, és hogyan próbálod leküzdeni?   

A változással és bizonytalansággal való megküzdés nagy életfeladatom. Dolgozom is rajta aktívan. A Bátor Tábornál szerzett önkéntes élményeim ebből a szempontból meghatározóak voltak. Amikor egy héten keresztül pótanyukája, animátora vagy egy sereg súlyosan beteg gyereknek, akiket akár éveken keresztül kezeltek kórházban, akkor átértékelődik benned sok minden. Azt gondolom, hogy a folyamatos önismereti munka és a segítségnyújtás két olyan fontos pillére az életemnek, amelyekre a legnehezebb helyzetekben támaszkodni tudok. Nem mondok újat azzal sem, hogy amikor nehéz, kimozgom magamból. Az elmúlt években a mozgást a futás és a tánc jelentette, újabban pedig a jóga az, ami testileg és lelkileg feltölt. 

• Meséld el egy meghatározó, METU-hoz fűződő emlékedet! 

Volt egy nagyon kedves tanárunk, Varga Mihály, aki egyik órán három papírlapot tett elénk. A lapon könyvcímek szerepeltek, olyan könyveké, amiket nekünk ajánlott. Mielőtt átadta a lapokat, egy gyors számítást végeztünk arról, milyen hosszú életet jósolunk magunknak, és ezalatt – ha minden jól megy – mennyi könyvet van esélyünk elolvasni. Megdöbbentő volt látni, hogy milyen kevés esélyünk van mindent befogadni, amiről azt gondoljuk, majd egy szép napon sikerül, és mennyire fontos, hogy az életünket tudatosan éljük. Akkor határoztam el, hogy minden könyvet elolvasok arról a három lapról. Természetesen, így hat év távlatából fogalmam sincs, hol a lap, de most, hogy szóba került, mindenképp meg fogom keresni.  

• Számodra mi a siker definíciója?   

Én a sikert társadalmi hatásban mérem. Olyan programok létrehozásán dolgozom, amelyek többszörös win-win helyzetet generálnak. Abban hiszek, hogy hosszú távon csak a fenntartható és társadalmilag felelős tevékenységeknek van jövője, ezért választottam ezt a szakmát. 

• Mit üzennél az alumni társaidnak?    

A kapcsolódásnak és a közösségeknek hatalmas értéke van. Ne féljetek megkeresni volt kollégáitokat, egyetemi tanáraitokat, ha úgy érzitek, kölcsönösen segíthetitek egymást! Lehet, hogy épp akkor fog betalálni egy beszélgetés, amikor a legnagyobb szükséged van rá. 

• Mit jelent neked a “METU-s egykor, METU-s örökké” szlogen?  

A tanulás mindig is fontos szerepet töltött be az életemben. Minden oktatási intézményhez, így a METU-hoz is szoros érzelmi szálak fűznek. Nagyon jól esett például, amikor alumniként meghívót kaptunk a TEDxMETU rendezvényekre. Tartozni egy közösséghez mindig élmény, én pedig élvezem, hogy ezáltal is gazdagodhatok. 

• Egy elgondolkodtató kérdéssel is készültünk: mit teszel azért, hogy produktív legyél?  

Az utóbbi időben a belső csend és a tudatos életmódra törekvés az, ami feltölt. Fontosnak tartom a test és a lélek táplálását. Nálam ez úgy néz ki, hogy a reggeli és az ebédidő szent, erre az időszakra tudatosan nem tervezek megbeszéléseket. Nemrég végeztem el egy vegán életmód tanácsadó képzést, ami sokat segített abban, hogy megtanuljam, mire van szüksége a szervezetemnek, ha húsmentesen étkezem. Szabadidőmben, ha csak tehetem, sokat sétálok a természetben, és imádok táncolni.